Karácsonyi "matematika"

Az egyházi év karácsonyi ideje több érdekességet is rejt magában. Ezek a Szent Család vasárnapjának ünnepe, ami időnként pénteken kerül megülésre, illetve Karácsony II. vasárnapja, ami bizonyos években elmarad.

A Szent Család: Jézus, Mária és József ünnepét a Misekönyv megfogalmazása szerint: "Vasárnap Karácsony nyolcada alatt, vagy ha ilyen nincs, december 30-án" üljük (Misekönyv, 137. old.).

A másik, számunkra fontos rendelkezést az Egyetemes szabályok a liturgikus évről és naptárról c. fejezetben találhatjuk, ahol ez áll: "Január 2-a és 5-e közé eső vasárnap: a karácsony utáni második vasárnap." (36. pont. In.: Misekönyv, 79. old.)

Van tehát olyan év, amikor karácsony nyolcadába nem esik vasárnap, a január 2-a és 5-e közötti idő rövidsége is feltételez olyan éveket, amikor ezeken a napokon nincs vasárnap.

A fenti táblázatból is jól látható, hogy Szent Család vasárnapja december 26. és 31. napja közé eshet. Amennyiben ebben az időben nincs vasárnap (ilyenkor december 25-e vasárnapra esett), a Szent Család Vasárnapja elnevezés nem állja meg a helyét, mert nem vasárnap, hanem december 30-án ünnepeljük (pénteken), ez történik 2016 decemberében is.

Karácsony II. vasárnapja azokban az években van, amelyekben jan. 2 és jan. 5 közötti napok valamelyike vasárnapra esik. (Ilyenkor dec. 25-e szerda, csütörtök, péntek vagy szombati napra esik.)

Urunk megkeresztelkedésének főünnepe, mely az évközi vasárnapok sorozatát megindítja, január 7-e és 13-a közé eshet, és a Vízkereszt főünnepének január 6-ára való visszahelyezésével mindenképp vasárnap történik megülése.

Mindezen összefüggéseket az adott év vasárnapi betűjelének (Littera dominicalis) megismerésével tovább szélesíthetjük.

A Katolikus Lexikon meghatározása szerint a vasárnapi betű "azt a napot jelöli, mely a naptári év első hét napja közül vasárnap, s így kijelöli, hogy a naptári napok a hét mely napjának felelnek meg az adott évben. Egyben segédeszközül szolgál annak megállapítására, hogy egy adott dátum szerinti nap a hét melyik napjára esett. - A naptárkészítés legfontosabb segédeszközének számító betűrendszer lényege az, hogy az öröknaptárban a hetinapokat január 1-vel kezdődően végig az egész éven át, kötött sorrendben az ábécé első hét betűje - A, b, c, d, e, f, g - jelöli. Ezek a napibetűk, melyek folyamatos ismétlése osztja az egyes naptári éveket hetekre."