Időszaki előírások

Tudnivalók a Szent Háromnapról

- "Nagypénteken a szigorú böjtöt és a hústól való megtartóztatást mindenütt meg kell tartani. Javasolt dolog ezt Nagyszombatra is kiterjeszteni, hogy az Egyház emelkedett és kitárult szívvel érkezzék az Úr feltámadásának örömébe.
- Nagypénteken és Nagyszombaton az Olvasmányos imaórát és a Reggeli dicséretet nyilvánosan, a közösséggel együtt ünnepeljük. A püspök - ha lehetséges - saját székesegyházában vegyen részt rajta a papsággal és a néppel együtt.
- A Húsvéti Szent Háromnap méltó megünnepléséhez szükség van kellő számú segédkezőre és ministránsra; szolgálatukra pontosan ki kell képezni őket.
- A nép valamint a papok és más közreműködők énekének a nagyhéten és főként a Húsvéti Szent Háromnapon különleges jelentősége van.
- Ajánlatos, hogy a kisebb szerzetesi közösségek, legyenek papok vagy laikusok, valamint más közösségek, nagyobb templomokban vegyenek részt a Húsvéti Szent Háromnap ünnepségein.
Ha több kisebb plébánia egyetlen papra van bízva, amennyire lehetséges, a legnagyobb templomban gyűljenek össze a hívek, és ott üljék meg az ünnepeket. Ha ellenben egy papra két vagy több plébániát bíztak, amelyekben nagyszámú hívő vesz részt az istentiszteleteken, és ezeket illő gondossággal és ünnepélyességgel meg lehet tartani, akkor meg szabad ismételni a Húsvéti Szent Háromnap ünneplését."

(PS, 39-43.)

NAGYCSÜTÖRTÖK esti szentmise:
Az Utolsó Vacsora emlékére

  • "A Nagycsütörtök esti szentmisével »megkezdi az Egyház a Húsvéti Szent Háromnapot és megemlékezik az utolsó vacsoráról, amelyen Krisztus azon az éjszakán, amelyen elárultatott, szeretetből övéi iránt, akik a világban voltak, a kenyér és a bor színe alatt testét és vérét ajánlotta fel az Atyának, az apostoloknak ételül és italul adta, s nekik és utódaiknak a papi hivatalban azt a megbízást adta, hogy azt mint áldozatot ajánlják fel.«
  • A legteljesebb figyelmet kell azokra a titkokra fordítani, amelyeknek emlékezetét ebben a szentmisében ünnepeljük: az Eucharisztia és a papság megalapítására, valamint a testvéri szeretet parancsára. Ezekkel foglalkozzék ez alkalommal a homília is.
  • Az utolsó vacsora emlékmiséjét este mondják, mégpedig abban az órában, amely az egész közösség részvétele számára a legalkalmasabb.
  • Az Egyház legősibb hagyománya értelmében ezen a napon tilos minden olyan mise, amelyen a hívő közösség nincs jelen.
  • A tabernákulum legyen a szentmise előtt teljesen üres. A hívek áldoztatásához szükséges ostyákat ezen a szentmi­sén kell konszekrálni. A konszekrálandó kenyér mennyisége legyen elég a nagypénteki áldoztatáshoz is.
  • Az áldozás utáni könyörgés befejeztével körmenet van, amelynek során a Legméltóságosabb Oltáriszentséget a templomon át az őrzési helyére viszik. A keresztvivő megy elöl, a gyertya- és a tömjénvivők követik. Közben a »Pange lingua« himnuszt énekelik, vagy más, oltáriszentségi éneket. Az Oltáriszentség átvitele elmarad ott, ahol másnap Krisztus szenvedésének és halálának ünneplését nem tartják meg.
  • Az Oltáriszentséget a tabernákulumba helyezzük és azt bezárjuk. Szentségmutatóba való kitétele nincs megengedve."

    (PS, 44-48. 54.)

  • "Az őrzési helynek ne legyen »szent sír« formája. Kerüljük magát a »szent sír« kifejezést is! Az őrzési hely nem arra való, hogy az Úr temetését ábrázolja, hanem hogy az Eucharisztia kenyerét a nagypénteki áldozás céljára őrizze." (PS, 55.) Ez a rendelkezés nem zárja ki a nagypénteki szent sír itthoni hagyományát. Legyen a szent sír egy másik helyen, vagy ha ezen a helyen van is, akkor a halott Jézus szoboralakját még ne tegyük ki Nagycsütörtökön, hanem csak Nagypénteken, Urunk szenvedésének ünnepi liturgiája után. Ha nem mozdítható könnyen, takarjuk le, és csak pénteken vegyük le róla a leplet, az Oltáriszentséget pedig pénteken ne vigyük oda, hanem a tabernákulumot hagyjuk nyitva.
  • "Buzdítsuk a híveket, hogy a nagycsütörtöki szentmise után tartsanak a templomban éjszakai szentségimádást. Éjfél után [...] a szentségimádás minden külső ünnepélyesség nélkül történjék, mivel akkor már megkezdődött az Úr szenvedésének napja.
  • A szentmise után van az oltárfosztás. A feszületeket, ha lehetséges, piros vagy viola színű lepellel takarják le, hacsak ez már meg nem történt a nagyböjt V. vasárnapja előtti szombaton. A szentek képei előtt ne gyújtsunk lámpákat."

    (PS, 56-57.)

A szentmise menete: 

1. Dicsőség ("...mialatt éneklik, szólnak a harangok - ahol ez szokásos -, és ezután hallgatnak Húsvét éjszakájának Dicsőségéig");
2. "Homília után [...] ott, ahol a lelkipásztori megfontolások úgy ajánlják, elvégzik a lábmosás szertartását."
3. Hitvallás ebben a szentmisében nincs.
4. Prefáció a legszentebb Oltáriszentségről, az I. Eucharisztikus imában saját részek vannak.
5. Ma nem mondható a IV. Eucharisztikus ima, sem a különleges alkalmakra szólók. 
6. Olv.: Kiv 12,1-8.11-14; 1Kor 11,23-26; Jn 13,1-15 
7. Oltárfosztás (minden szöveg és különösebb szertartás nélkül).
8. A kereszteket eltávolítjuk, vagy legalább lefödjük.

További tudnivalók nagycsütörtökhöz 

  • "Az Esti dicséretet ma csak azok kötelesek elvégezni, akik az Utolsó vacsora esti miséjén nem vettek részt." (Az Imaórák Liturgiája, II. kötet, 397. old.)
  • Befejező imaóra: Vasárnap, II. Esti dicséret után.
  • Az Esti dicséretben és a Befejező imaórában is a rövid olvasmányt követően válaszos ének helyett antifónát mondunk: Krisztus engedelmes lett értünk a halálig. 
  • "Teljes búcsút nyerhet az a hívő, aki nagycsütörtökön az ünnepi szentmise után a tabernákulumba tett Oltáriszentség előtt áhítattal elimádkozza a Tantum ergo-t." (A Búcsúk Kézikönyve, Búcsúengedélyek, 7,1. § 2.)

NAGYPÉNTEK 

  • Ezen a napon az Egyház szigorú böjtöt tart.
  • "Ajánlott ezen a napon az Olvasmányos imaórát és a Reggeli dicséretet a templomokban a nép részvételével tartani." (PS, 62.)
  • A Reggeli és Esti dicséretben, valamint a Befejező imaórában a rövid olvasmányt követően válaszos ének helyett antifónát mondunk: Krisztus engedelmes lett értünk a halálig, mégpedig a kereszthalálig. 
  • "Az Esti dicséretet ma csak azok kötelesek elvégezni, akik a délutáni szertartáson nem vettek részt." (Az Imaórák Liturgiája, II. kötet, 419. old.)
  • Befejező imaóra: Vasárnap, II. Esti dicséret után
  • "Ezen a napon, amikor »Krisztus, a mi húsvéti Bárányunk feláldoztatott«, az Egyház elmélkedik az Úrnak, az ő Jegyesének szenvedéséről, és keresztje előtt hódol. Eközben fontolgatja a kereszten elszenderült Krisztus oldalsebéből való eredetét, és közbenjár az egész világ üdvösségéért.
  • A legősibb hagyomány szerint az Egyház ma nem tart eucharisztikus ünnepet. A szentáldozást Krisztus szenvedésének és halálának ünneplése közben szolgáltatják ki a híveknek. A betegeknek, akik nem tudnak részt venni e nagypénteki liturgián, a nap bármely szakában el lehet vinni az Eucharisztiát.
  • Nagypénteket az egész Egyházban mint bűnbánati napot kell megülni, amelyen szigorú böjt és hústól való megtartóztatás van.
  • Szentségek kiszolgáltatása ezen a napon szintén szigorúan tilos, kivéve a bűnbocsánat és a betegek kenetének a szentségét. Temetéseket ének, orgona- és harangszó nélkül lehet végezni.
  • Krisztus szenvedésének és halálának ünneplése délután legyen, éspedig 15 óra körül. Lelkipásztori okból más időpont is választható, lehetőleg olyan, amikor a nép könnyebben össze tud gyűlni: akár mindjárt 12 óra után vagy este, de nem 21 óra után.
  • A kijelölt olvasmányokat elejétől a végéig el kell olvasni. A válaszos zsoltárt és az evangélium előtti verset a szokásos módon éneklik. A Szent János evangéliuma szerinti szenvedéstörténetet ugyanúgy lehet énekelni vagy olvasni, mint Virágvasárnap. A passió után homília következik. Ennek végén a pap rövid csendes imádságot ajánlhat a híveknek.
  • Az egyetemes könyörgéseket az ókeresztény korból ránk hagyományozott minta szerint végezzék, mégpedig az imád­ságos kérések teljes terjedelmével, mivel Krisztus szenvedé­sének egyetemes hatására utalnak, aki az egész világ üdvösségéért függött a kereszten.
  • A kereszt előtti hódolatnál használt feszület legyen nagy és jól látható. A Misekönyvben megadott két forma bármelyikét lehet választani. Ezt a szertartást azzal az ünnepélyességgel végezzék, amely megváltásunk e titkát megilleti: a kereszt felmutatását kísérő papi felhívást és a hívek válaszát is énekelni kell.
  • A személyes hódolat ennek az ünnepnek lényeges eleme, ezért minden egyes hívőnek meg kell adni a lehetőséget, hogy kifejezze hódolatát a szent kereszt előtt. Ha igen nagy a hívek száma, alkalmazható az együttes kereszthódolat szertartása.
  • Csak egyetlen keresztet szabad használni a hódolat céljára, mert a jel valódisága ezt kívánja."

    (PS, 58-61. 63. 66-69.)

Az Úr szenvedésének ünneplése 

1. Igeliturgia.
Egyetemes könyörgések. 
2. Hódolat a Szent Kereszt előtt. 
3. Áldozási szertartás, benne elmarad a békecsók.

További tudnivaló nagypéntekhez

  • "Teljes búcsút nyerhet az a hívő, aki 1. áhítattal részt vesz nagypénteken a liturgiában és a kereszt imádásában; 2. elvégzi a keresztutat, vagy amikor a Szentatya végzi a keresztutat, televízión, vagy rádión, vagy világhálón (a szerk.) keresztül lélekben áhítattal csatlakozik hozzá." (A Búcsúk Kézikönyve, Búcsúengedélyek, 13. 1.)

NAGYSZOMBAT 

  • A Reggeli és Esti dicséretben, valamint a Befejező imaórában a rövid olvasmányt követően válaszos ének helyett antifónát mondunk: Krisztus engedelmes lett értünk a halálig, mégpedig a kereszthalálig. Ezért Isten felmagasztalta őt, és olyan nevet adott neki, amely fölségesebb minden névnél. 
  • Befejező imaóra: Vasárnap, II. Esti dicséret után, "amelyet ma csak azok kötelesek elvégezni, akik a Húsvéti vigília szertartásán nem vesznek részt." (Az Imaórák Liturgiája, II. kötet, 448. old.)
  • "A mai napon az Egyház tartózkodik a szentmiseáldozat bemutatásától. A szentáldozás csak mint szent útravaló szolgáltatható ki. El kell maradnia a házasság, valamint más szentségek kiszolgáltatásának, kivéve a bűnbocsánat szentségét és a betegek szentségét." (PS, 75.)
  • "A hívek tisztelete számára felállítható a templomban Krisztusnak egy képe - amint a kereszten függ, a sírban pihen vagy leszáll a halál országába - amely a Nagyszombat titkát szemlélteti, vagy akár a Fájdalmas Anya egy ábrázolása.
  • Azokat az ünnepélyes szokásokat és hagyományokat, amelyeket ezen a napon tartottak, amikor még elővételezték az ünnepet, éjszaka vagy Húsvét napján kell megtartani." (PS, 74. 76.)

HÚSVÉTVASÁRNAP,  URUNK FELTÁMADÁSA - FÜ nyolcaddal

  • "A legősibb hagyomány szerint a Húsvét éjszakája »az Úrért való virrasztás éjszakája«. Az az éjszakai virrasztás, amelyet ekkor tartanak, emlékezés arra a szent éjszakára, amelyen az Úr feltámadt, és ezért »minden éjszakai virrasztás anyjának« tekintik. Ezen az éjszakán imádkozva várja az Egyház az Úr feltámadását, és a keresztség, a bérmálás és az Eucharisztia szentségével ünnepli." (PS, 77.)

HÚSVÉTI VIGÍLIA

  • "A Húsvét éjszakájának teljes liturgiája éjjel történik. Ne kezdődjék a sötétség beállta előtt, és ne végződjék a vasárnap hajnali pirkadat után.[1] Ezt az éjszakai virrasztást az Úr második eljövetele várásának is szenteljük."
    (PS, 78. 80.)
  • "Ennek a vigíliának menete a következő: Rövid lucernárium - fényünnepség - után (ez a [...] vigília első része) az Egyház - bízva Isten szavában és ígéretében - arról elmélkedik, hogy mily nagy csodatetteket művelt az Úr kezdettől fogva népével (ez a második rész, az igeliturgia), egészen addig, amíg a feltámadás napjának közeledtével a keresztségben újjászületett új tagjaival együtt (ez a harmadik rész) meghívást nyert ahhoz az asztalhoz, amelyet halála és feltámadása által terített népének az Úr (negyedik rész).
  • Aki részt vesz az éjszakai misén, ismét megáldozhat a második húsvéti misében.
  • Aki az éjszakai misét mondja, vagy azon koncelebrált, a húsvét második miséjét is elmondhatja vagy koncelebrálhatja.
  • A pap és a segédkezők úgy öltöznek fel, mint a miséhez szokás, fehér színű ruhába.
  • Elegendő számú gyertyáról kell gondoskodni a vigílián részt vevő valamennyi hívő számára."
    (Misekönyv, 241. old.)
  • "Azt a körmenetet, amellyel a nép bevonul a templomba, csupán a húsvéti gyertya fénye vezesse.
  • A húsvéti gyertyáról kell meggyújtani a többi gyertyát, amelyeket mindannyian (akolitusok, aszisztencia és a nép) a kezükben tartanak. Eközben még nincs villanyvilágítás.
  • A diakónus elénekli a húsvéti öröméneket. Ha nincs diakónus, és maga a pap sem tudja a húsvéti öröméneket elénekelni, rábízható egy énekesre.
  • A [...] húsvéti éjszakai szertartásnak hét ószövetségi [...], valamint két újszövetségi olvasmánya van. Ahol csak lehetséges, olvassuk el az összes olvasmányt, hogy az éjszakai virrasztásnak a jellege, amely szükségszerűen hosszabb időtartamot feltételez, megmaradjon.
  • Ahol pedig a lelkipásztori körülmények azt követelik, hogy az olvasmányoknak ezt a számát csökkentsük, vegyünk legalább három olvasmányt az Ószövetségből, éspedig a Törvény könyveiből és a prófétákból. A Kivonulás könyve 14. fejezetének olvasása a hozzá tartozó kantikummal együtt viszont nem hiányozhat.
  • Az ószövetségi szövegek értelmezése az Újszövetségen alapul. Ezt a könyörgés világosítja meg, amelyet a pap minden olvasmány után elmond.
  • Minden olvasmány után éneklik a válaszos zsoltárt. A közösség a válaszverssel felel. Gondosan kerülendő, hogy a zsoltárokat más, talán értéktelen énekekkel helyettesítsék.
  • Az ószövetségi olvasmányok után a »Dicsőség«-et éneklik, és megszólalnak a harangok, ahol ez szokásos. Ezután következzék a könyörgés, és így térünk rá az újszövetségi olvasmányokra."
    (Vö. PS, 83-87.)
  • A szentlecke után "mindenki feláll és a pap ünnepélyesen elkezdi az »Allelujá«-t. Az Úr feltámadásának az evangélium szavaival való hirdetése az egész igeliturgia csúcspontja. Az evangélium után homília következik, amely - ha rövid is - nem maradhat el.
  • A húsvéti éjszaka harmadik része a keresztelési ünnepség. Krisztus pászkáját és a miénket most szentségi módon ünnepeljük. Azokban a templomokban, amelyekben keresztkút van, ez teljesen kifejezésre jut, különösen akkor, amikor felnőttek részesednek a beavatás szentségeiben, vagy legalább gyermekeket keresztelnek. Ha nincs keresztségre jelentkező, a plébániatemplomokban akkor is van keresztvízszentelés. Ha ez a szentelés nem a keresztkútnál történik, hanem a pap térségében, a keresztvizet később a keresztkúthoz viszik, és ott őrzik az egész húsvéti idő alatt. Ahol azonban nem terveznek keresztelést és keresztvízszentelést sem, ott a keresztségre emlékezve vizet szentelnek, és ezzel meghintik a népet.
  • Ezután történik a keresztségi fogadás megújítása. A hívek állnak, kezükben égő gyertyát tartanak és felelnek a feltett kérdésekre. A pap végigmegy a templomon és meghinti a közösséget, mialatt mindnyájan ezt az antifónát éneklik: »Vízforrást láttam fakadni« vagy más, a keresztség jellegének megfelelő éneket.
  • A húsvét éjjeli liturgiának negyedik része az Eucharisztia ünneplése. Ez a csúcspontja is, hiszen ez a húsvéti szentség, Krisztus kereszthalálának emlékezete, a feltámadt Krisztus jelenléte, az Egyházba való beavatás betetőzése, és az örök Húsvét elővételezése."
    (Vö. PS, 87-90.)

    [1] "A MKPK 2001. évi ad limina látogatása során az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció a magyar püspököknek a húsvéti vigília időpontjára vonatkozó kérdé­sére válaszolva hozzájárult, hogy a kialakult hagyomány miatt - ahol lelkipásztori okból indokoltnak látszik - továbbra is kezdődhessen a szertartás az általános előírásnál korábbi időpontban." (MKPK Titkársága, 740/2009. Bp. 2009. júl. 15.)

A HÚSVÉTI VIGÍLIA menete 

I.) Fényünnepség:
1. Tűzszentelés,
2. A húsvéti gyertya megáldása, és bevonulás vele a templomba,
3. Húsvéti Örömének (gyertya a hívek kezében)

II.) Igeliturgia:
4. Ószövetségi olvasmányok a válaszos zsoltárukkal és könyörgésükkel:
Olv.: Ter 1,1-2,2 (v. rövidebben: Ter 1,1.26-31a);
Ter 22,1-18 (v. rövidebben: Ter 22,1-2.9a.10- 13.15-18);
Kiv 14,15-15,1; (nem hagyható ki!)
Iz 54,4a.5-14;
Iz 55,1-11;
Bár 3,9-15.32-4,4;
Ez 36,16-17a.18-28;
5. Oltár gyertyáinak meggyújtása,
Dicsőség (megszólal az orgona és a harangok)
6. Könyörgés,
7. Szentlecke: Róm 6,3-11
8. Alleluja,
9. Evangélium: Mt 28,1-10
10. Homília,

III.) A keresztség liturgiája:
11. Mindenszentek Litániája,
12. Víz megáldása,
13. Keresztségi ígéret megújítása, (égő gyertya a hívek kezében)
14. nép meghintése a megáldott vízzel,
15. Egyetemes könyörgések,
(Ha nincs keresztelés és keresztkutat sem kell megáldani, akkor:
11. vízmegáldás,
12. keresztségi ígéret megújítása, (égő gyertya a hívek kezében)
13. nép meghintése a megáldott vízzel,
14. egyetemes könyörgések.)

IV.) Az Eucharisztia liturgiája:
A szokott módon történik.
Az I. húsvéti prefációt imádkozzuk.
Az I. Eucharisztikus imában húsvéti betétek vannak ezen az ünnepen.
A IV. Eucharisztikus ima nem mondható, sem a különleges alkalmakra valók.

Feltámadási körmenet tartható a húsvéti vigília után, vagy Húsvétvasárnap az ünnepi szentmisét követően is. Rendjét lásd: Praeorator, 153-159. old.

További tudnivalók

  • "Teljes búcsút nyerhet az a hívő, aki húsvét vigíliáján vagy keresztelésének évfordulóján bármely jóváhagyott formulával megújítja keresztségi ígéreteit." (A Búcsúk Kézikönyve, Búcsúengedélyek, 28. 1. §)
  • "A Húsvéti vigília helyettesíti az Olvasmányos imaórát." (Az Imaórák Liturgiája, II. kötet, 449. old.)
  • "A húsvétvasárnapi szentmisét a legteljesebb ünnepélyességgel kell megtartani. Mint bűnbánati cselekmény ma azzal a vízzel való meghintés ajánlatos, amelyet húsvét éjjelén szenteltek meg. Közben a »Vízforrást láttam fakadni...« antifónát, vagy más, keresztségre utaló éneket énekelnek. Ezzel a szenteltvízzel töltik meg aztán a templomajtók mellett lévő szenteltvíztartókat." (PS, 97.)
  • "Teljes búcsút nyerhet az a hívő, aki a pápa Urbi et Orbi áldását [...] áhítattal fogadja, akkor is, ha fizikailag nincs jelen, de a szertartást televízión vagy rádión, vagy világhálón (a szerk.) keresztül áhítattal követte." (A Búcsúk Kézikönyve, Búcsúengedélyek, 4.)