Gyász- és votívmisék

A hatályos liturgikus rendelkezések értelmében a karácsonyi idő folyamán a következők szerint végezhetőek a gyászmisék és votívmisék.

(Ezekre a RMÁR, 372. 373-374. 376. 380-381. pontjai is kitérnek, összefoglalóan a Caeremoniale episcoporum c. szertartáskönyvben találhatjuk meg.)

Az elsőcsütörtöki, elsőpénteki és elsőszombati megemlékezések szintén a votívmisék csoportjába tartoznak, és végzésük lehetségességét a votívmisék végzésére vonatkozó szabályok irányítják.

- Urunk születése - főünnep,
- Szűz Mária, Isten Anyja - főünnep
- Urunk megjelenése (Vízkereszt) - főünnep

  • Semmilyen gyászmise nem mondható.
  • Rituális mise nem mondható.
  • Votív, valamint a különféle alkalmakra szóló misék nem mondhatók a napi misén kívül.

Nem parancsolt főünnep esetén (pl.: Eger: dec. 27.)

  • Temetési mise mondható.
  • Rituális mise nem mondható.
  • Votív, valamint a különféle alkalmakra szóló misék nem mondhatók a napi misén kívül.

- Ünnepek (Szent István vértanú, Szent János evangélista és apostol, Aprószentek, A Szent Család, Urunk megkeresztelkedése)
- A karácsonyi idő vasárnapja

  • Temetési mise mondható.
  • Rituális mise mondható.
  • Az ordinárius rendeletére vagy engedélyével "valamely súlyosabb szükség idején vagy megfelelő lelkipásztori okból mondható" különféle alkalmakra szóló vagy votív mise.

Karácsony nyolcada alatti köznapok 

  • Végezhető gyászmise a halálhír vétele után, vagy az eltemetés alkalmával, vagy az első évfordulón.
  • Rituális mise mondható.
  • Az ordinárius rendeletére vagy engedélyével "valamely súlyosabb szükség idején vagy megfelelő lelkipásztori okból mondható" különféle alkalmakra szóló vagy votív mise.

- Kötelező emléknapok
- A karácsonyi idő köznapjai jan. 2-től

  • Végezhető gyászmise a halálhír vétele után, vagy az eltemetés alkalmával, vagy az első évfordulón.
  • Komoly igény vagy lelkipásztori érdek alapján a templomigazgató vagy a miséző pap megítélése szerint vehetők a különféle alkalmakra szóló és votív misék.