Szentségekről az Egyházjogban

A SZENTSÉGEK 

840. kán. - Az Újszövetség szentségei, melyeket az Úr Krisztusalapított és bízott az egyházra, mint Krisztus és az egyházcselekményei, jelek és eszközök, melyek kifejezik és erősítik a hitet,Istennek megadják a tiszteletet, és megszentelik az embert, s így alegnagyobb mértékben hozzájárulnak az egyházi közösség kialakításához,erősítéshez és kifejezéséhez; ezért végzésük során mind a szentszolgálatot teljesítőknek, mind a többi krisztushívőknek a legnagyobbtisztelettel és kellő gonddal kell eljárniuk. 
841. kán. - Mivel a szentségek az egész egyház számára ugyanazok, ésaz isteni letéteményhez tartoznak, csakis a legfőbb egyházi hatóságjoga, hogy megítélje vagy meghatározza azt, ami érvényességükhözszükséges; ugyanennek vagy a 838. kán. 3. és 4. §-a szerinti másilletékes hatóságnak a joga döntéseket hozni megengedett végzésükkel,kiszolgáltatásukkal és felvételükkel kapcsolatban, valamint a végzésüksorán megtartandó rendre vonatkozólag. 
842. kán. - 1. §. Aki a keresztséget nem vette fel, nem bocsáthatóérvényesen a többi szentségekhez. 2. §. A keresztség, a bérmálás és a legszentebb eucharisztia olyanszorosan összetartoznak egymással, hogy szükségesek a kereszténységbenvaló teljes beavatáshoz. 
843. kán. - 1. §. A szent szolgálatot teljesítők nem tagadhatják meg aszentségeket azoktól, akik megfelelően kérik őket, kellőképpenfelkészültek rájuk, és jogilag nincsenek eltiltva felvételüktől. 2. §. A lelkipásztorok és a többi krisztushívők egyházi feladatuknakmegfelelően kötelesek gondoskodni arról, hogy azokat, akik aszentségeket kérik, az evangélium kellő hirdetésével és hitoktatássalkészítsék fel azok felvételére, az illetékes hatóságtól kiadottszabályok figyelembevételével. 844. kán. - 1. §. A katolikus szentségkiszolgáltatók a szentségeketcsakis katolikus krisztushívőknek szolgáltathatják ki megengedetten, sugyanígy a katolikusok csakis katolikus kiszolgáltatóktól vehetik felmegengedetten a szentségeket, a jelen kánon 2., 3. és 4. §-a és a 861.kán. 2. §-a előírásainak fenntartásával. 2. §. Valahányszor a szükség úgy kívánja, vagy a valódi lelkihasznosság indokolja, és feltéve hogy elkerülik a tévedés vagy aközömbösség veszélyét, azoknak a krisztushívőknek, akiknek fizikailagvagy morálisan lehetetlen katolikus szentségkiszolgáltatóhozfordulniuk, fel szabad venniük a bűnbánat szentségét, az eucharisztiátés a betegek kenetét olyan nem katolikus kiszolgáltatóktól, akiknekegyházában ezek a szentségek érvényesek. 3. §. A katolikus szentségkiszolgáltatók megengedettenszolgáltathatják ki a bűnbánat szentségét, az eucharisztiát és abetegek kenetét a katolikus egyházzal teljes közösségben nem lévôkeleti egyházak tagjainak, ha önként kérik, és kellően fel vannakkészülve; ez érvényes más olyan egyházak tagjaira is, amelyek helyzeteaz Apostoli Szentszék megítélése szerint a szentségek tekintetébenmegegyezik az említett keleti egyházakéval. 4. §. Életveszély esetén, vagy ha a megyéspüspök vagy a püspökikonferencia megítélése szerint más súlyos szükség sürget, a katolikuskiszolgáltatók ugyanezeket a szentségeket megengedetten szolgáltatjákki a katolikus egyházzal teljes közösségben nem lévő többikeresztényeknek is, akik nem tudnak saját közösségük szolgálattevőjéhezjárulni, és ezt önként kérik, feltéve hogy ezekkel a szentségekkelkapcsolatban katolikus hitről tesznek tanúságot, és kellőképpenfelkészültek. 5. §. A 2., 3. és 4. §-ban említett esetekre a megyéspüspök vagy apüspöki konferencia csak akkor adjon ki általános szabályokat, ha azérdekelt nem katolikus egyháznak vagy közösségnek legalább az illetékeshelyi hatóságát megkérdezte. 
845. kán. - 1. §. Mivel a keresztség, a bérmálás és az egyházi rendjegyet hagy hátra, ezek a szentségek nem ismételhetők. 2. §. Ha gondos vizsgálat után indokolt kétség marad fenn aziránt,hogy az 1. §-ban említett szentségeket csakugyan kiszolgáltatták-e vagyérvényesen szolgáltatták-e ki, az illető szentségeket feltételesen kellkiszolgáltatni. 
846. kán. - 1. §. A szentségek kiszolgáltatása során híven követnikell az illetékes hatóság által jóváhagyott liturgikus könyveket; ezértsenki ezekhez semmit ne adjon hozzá, belőlük semmit el ne vegyen. ésrajtuk semmit ne változtasson önkényesen. 2. §. A kiszolgáltató a szentségeket a saját rítusa szerintszolgáltassa ki. 
847. kán. - 1. §. Az olyan szentségek kiszolgáltatása során, melyekhezszent olajokat kell alkalmazni, a kiszolgáltatónak olajbogyóból vagymás növényből készített és -- a 999. kán. 2. sz-ának fenntartásával --a püspöktől megszentelt vagy megáldott olajat kell használnia, mégpedigújonnan megáldott olajat; régit csak szükség esetén használjon. 2. §. A plébános a szent olajokat a saját püspökétől kérje, és illőtartóban, gondosan őrizze. 
848. kán. - A kiszolgáltató az illetékes hatóságtól megszabottadományokon kívül a szentségek kiszolgáltatásáért semmit ne kérjen, smindig ügyeljen, nehogy a szegények szegénységük miatt nélkülözzék aszentségi segítséget. 

(Forrás: Az Egyházi Törvénykönyv, Szent István Társulat, Budapest, 2001., 840-848. kánon)