Szent Háromnap

"A föltámadás új ideje a húsvéti szent három napból, mint fényforrásból beragyogja az egész liturgikus évet." (KEK, 1168.)
"Az Egyház az emberek megváltásának legnagyobb titkait évről évre azon a három napon ünnepli, amely az utolsó vacsora emlékére tartott nagycsütörtök esti szentmisétől Húsvétvasárnap Esti dicséretéig tart. Joggal hívják ezt az időszakot így: »Krisztus keresztre feszítésének, sírba tételének és feltámadásának három napja.« Nevezik a »Húsvéti Szent Háromnap«-nak is, mert ezalatt kerül bemutatásra és valósul meg Húsvét titka, azaz az Úr távozása ebből a világból az Atyához. Az Egyház ennek a szent titoknak liturgikus és szentségi jelekben való ünneplése által Krisztussal, a Vőlegénnyel bensőségesen egyesül." (PS, 38.)

A Szent Háromnap felépítése: 

a) nagycsütörtök estétől nagypéntek délutánig az Úr szent vacsorájának emlékezete ésszenvedésének kezdete;
b) nagypéntek estétől nagyszombat estéig Jézus kínszenvedése és halála;
c) nagyszombat estéjétől húsvétvasárnap estig Urunk föltámadása. Ez az ünneplés tetőfoka, mely húsvét vigíliájával kezdődik és magában foglalja húsvétvasárnapnak mint az "ünnepek ünnepének" liturgiáját is.