Folyóiratok szemléje
Heilger Dienst 4/2010, 64. Jahrgang. Cornelius Roth:
Charisma und liturgischer Dienst című cikkében a laikusok liturgikus
szolgálatát
értelmezi a participatio actuosa és a karizmatikus elhivatottság
szempontjából. Liborius Olaf Lumma: Sichniederwerfen – Aufstehen –
Auferstehen című cikkében a liturgikus gesztusok hermeneutikájáról
értekezik. Elmar Nübold: Die Leidensgeschichte am Palmsonntag? című
cikkében Virágvasárnap olvasmányos rendjéből kiindulva értelmezi a
liturgikus napot. Cikkében összehasonlítja a nyugati és keleti
liturgikus hagyományokat és javaslatokat tesz a jelenlegi szövegek
felülvizsgálatát illetve kiegészítését javasolja. Gabriele Ziroff az
„admittuntur – jedoch nicht zum öffentlichen Kirchengebrauche” cikkében
liturgiatudományi szempontból értékeli a Schubert-mise istentiszteleti
használatát. Christoph Freiliger: Liturgische Institute stellen sich
vor: Linz bemutatja a linzi magánegyetemen működő Liturgiatudományi és
Szentségteológiai Intézetet.
Ephemerides Liturgicae 124 (2010) 385-448.
Philippe Beitia: Les Fêtes des saints papes dans les livres liturgiques
jusqu’à S. Pie V – a tanulmányban Ph. Beitia történelmi szempontból
bemutatja az első tíz évszázad szent pápákra irányuló kultuszát, majd a
11-ik és 12-ik század római naptárát mutatja be. Szent V. Piusz pápa
liturgikus könyveinek bemutatása során bemutatja az új naptárat, a
szentmisék és zsolozsma formuláit, majd konkrétan a szent pápák
tiszteletének szövegeire tér rá (szent és vértanú pápák szövegei
húsvéti időn kívül: egy vértanú pápa tisztelete a zsolozsmában, több
vértanú tisztelete a szentmise és zsolozsma szövegeiben, vértanú pápák
tisztelete húsvéti időben: a szentmise szövegei, a zsolozsma szövegei).
Ezt követően rátér a Matutinum olvasmányaira, azok jelentőségére és
értelmére.
Daniel G. van Slyke: Marcellinus the Priest and Peter the Exorcist? The
ecclesiastical orders of two martyrs int he Roman Canon – A
Diocletianus alatt vértanúságot szenvedő pap és exorcista tiszteletének
háttere és jelentősége a Római Kánonban, valamint ennek történelmi
jelentősége a szent rendek szempontjából.
Anthony Ward: Orations thet formerly accompanied the Easter Vigil
readings prior to the 2000 Missale Romanum – a szerző összeveti az ősi
Sacramentáriumok és zsinat előtti misekönyvek könyörgéseit a Misekönyv
könyörgéseivel.
Notae – Giuseppe Ferraro: Insegnare, Santificare, Governare – I tre
compiti del sacerdozio ministeriale nell’insegnamento di Benedetto XVI
– a szerző összefoglalta a Szentatya beszédeinek fontosabb
súlypontjait.
Liturgia – Rivista bimestriale del Centro di Azione Liturgica Anno
XLV/2 Marzo-Aprile 2011 (237): Antonio Sorrentino a Comprendere,
celebrare e vivere il „mistero pasquale” című cikkében a húsvéri szent
triduum teológiai, ugyanakkor antropológiai megközelítését adja.
Sajátosan kiemeli a theologia crucis – theologia gloriae kapcsolatát,
amelynek antropológiai következménye Krisztusnak az emberrel való
szolidaritása. Ezekből a szempontokból kiindulva figyelmeztet a
liturgikus cselekményekben kibontakozó hangsúlyokra.
A Sussidio di preghiera egységben találunk egy szép bűnbánati liturgiát
a nagyböjti időszakra.
Luca Brandolini az Il diacono testimone ed eucatore della carità című
cikkében a szeretet titkából vezeti le a diakónusi szolgálat mai
kifejeződési formáit.
Matias Augé a Dal Messale tridentino al Messale del Vaticano II című
cikkében előbb bemutatja a két misekönyv sajátosságait, majd kitér a
két misekönyv közötti folytonosság kérdésére.
Lorenzo Magarelli az A Trieste fra liturgia e cathechesi című cikkében
a 62-ik Liturgikus Hét témájához ír megjegyzéseket.
A Fatti e Documenti I-II pasztorális javaslatokat és programot közöl a
2010-2011-es évre Felice Di Molfetta és a San Giovanni Rotondo
kapucinus atyáinak tollából.